Hőszigetelt üvegeztés:

A mai korszerű nyílászárókat olyan ragasztott üvegszerkezetekkel szerelik melyeknél a két vagy több üveglap közé olyan távtartókat szerelnek , melyek az üvegfelületek között bizony légrést hoznak létre. Ez a távtartó leggyakrabban alumínium, de egyre jobban terjed a rozsdamentes acél, és műanyag kombonációjával létrehozott melegperemes távtartó.  Ragasztott üvegszerkezeteknél hőközlés a távtartóknál a távtartó hőközlése, valamint a ragasztó anyaga miatt jelentkezik. Az üveglapok közötti rész leggyakrabban argon, ritkábban kripton gázzal töltöttek, az üvegszerkezetek egy vagy két tagja pedig lágyfémbevonattal elátottak. Az utóbi években bevezetett gyártási technológiáknak köszönhetően ma már fele , harmada hőveszteséggel kell számolnunk azonos üvegfelület esetében. Kisebb üvegfelületeknél, elaprózott üvegszemeknél ez azonban a peremek meletti hővezeteés miatt kevésbé érvényesül.

Ajtóbetétek vastagsága:

Bejárati ajtóinknál alkalmazott betétek vastagsága igazodik az ajtónál alkalmazható hőszigetelt üvegek vastagságához, hőszigetelő képességéhez. A 68 mm vastag kültéri szerkezeteknél, mind fa ablakoknál , mind bejárati ajtóknál alapesetben 4-16-4 -es hőszigetelt üvegszerkezeteket alkalmaznak. Ennek teljes vastagsága 24 mm. Amennyiben ugyanazt az üvegezőléc szélességet alkalmazzuk egy szerkezeten belül, akkor az ajtóbetétek szélénél a betét vastagságát le kell csökkenteni 24 mm-re. Természetesen az üvegezőléctől távolodva a betét vastagsága nő, ezt a mintát látjuk minden ajtóbetétnél. Ez a minta az un . plattolt minta. Bejárati ajtóknál az ajtóbetét készülhet egy táblásított faanyagból, de a feszültségek kiegyenlítése miatt szerencsésebb ha a külső, és a belső oldalon két különálló betét van szembeforgatva, és a két betét között vékonyabb habfólia, vagy hőszigetelt anyag van. Szélsőséges időjárásnál az ajtó két oldala között nagyon nagy hőmérsékleti különbségek vannak, így a két különálló, egymás melett elmozdulni tudó betét kisebb terhelésnek van kitéve.